Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Lesz-e Sződligeti csomópont?	Sigray István	2011.07.15. 12:33
Mint az első bejegyzésemben írtam, az M2 bővítése kapcsán csomópontot terveztek Sződligetre, amely  érinti Václigetet, és így a hozzá közel eső területeket is. Tegnap megnéztem a Váci testületi ülés közvetítését az ESTV-ben, és ott az hangzott el, hogy a főmérnökkel és a főépítésszel informálisan közölték, hogy a sződligeti lehajtó nem fog megépülni.  Azt gondolom, hogy Vác és Sződliget önkormányzatának össze kellene fognia, és összegyűjteni érveit a lehejtó mellett. Azt gondolom továbbá, hogy rendkívül rossz gyakorlat úgy meghozni egy települést érintő döntést, hogy elötte nem egyeztetnek az érintett önkormányzattal. Jelenleg ugyanis engedélyezett terv szintjén létezik a sződligeti csomópont, mint az M2 2013-as bővítésének egyik része, mitöbb az egész projekt EU támogatásból finanszíroztatik. Jelenleg tehát elhagynák a csomópontot  -- amelyre sokan számítanak -- vagy legalábbis  elkezdtek ilyen terven gondolkodni.  Kulturált ügyintézés esetén ilyenkor azonnal elindulna az egyeztetés az érintettekkel, esetünkben Vác és Sződliget polgármesterével, és országgyűlési képviselőjével.  Azt gondokom ugyanis, hogy jó lenne Vácnak egy olyan levezetés az M2-ről, amivel sorompó nélkül ki lehet jutni a régi 2-esen levő váci iparterülethez és áruházakhoz.
Mit szólsz hozzá?

Fellebbezésnek nyilvánítva	Sigray István	2011.04.27. 18:50
Az interneten találtam a hírt, mely szerint polgármesterünk tiltakozását a a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fellebbezésnek tekintette, és az innen kezdve a fellebbezések szokásos útját járja. A hír letölthető itt  vagy itt.
Hozzászólások (1)

A 2008-as határozat	Sigray István	2011.03.12. 21:18
Megtaláltam az interneten az Országos Környezetvédelmi hatóságnak azt a 2008-as határozatát, amelyet a 2007-es, a kavicsbányászatot első fokon elutasító határozat fellebbezésekor hoztak, (és amely következtében a vita indítóban említett új eljárás indult). Érdekes olvasmány, talán még a mostani, 2011-es engedélyező határozatnál is érdekesebb, mivel megismerhető belőle a Lasselsberger álláspontja.    A Lasselsberger alapvetően két fronton harcolt fellebezésében.   1. Vízminőség, vízszint csökkenés (ez volt Vác önkormányzatának a legjelentősebb kifogása.) A szöveg a 2. oldal tetején található Idézem: „A területen a bányászat hatására vízszint csökkenés állhat be, azonban a kifogásban szereplő vízkivételek többsége azonban vízjogilag rendezetlen, engedély nélküli vízkivétel.” Magyarán, a Václigeti kutak többsége a Lasselsberger fellebbezése szerint nem rendelkezik engedéllyel.   Ezzel a mondattal kapcsolatban többrendbeli kifogásom van. Először is azt gondolom, hogy annak, aki lakott terület mellett akar bányászkodni, annak egy bizonyos szintig szót kéne értenie az ott lakókkal. Az idézett mondat pedig nem a párbeszéd logikáját követi.Nálunk, Magyarországon ugyanis a házi és kerti kutak többsége valóban rendezetlen vízjogilag,. Elvileg be kéne őket jelenteni, fizetni utánuk valamiféle díjat, de egyelőre a hatóságok elnézőek a kút be nem jelentőkkel. (Zárójelben, magam úgy gondolom, hogy helyes lenne rendezni ezt az állapotot, de csak úgy ha garancia lenne arra, hogy a rendezés méltányos lesz. Nagyon sok kutas házban szegények laknak, akiknek komoly anyagi problémát jelentene egy szociális szempontból végig nem gondolt lépés.) Hozzáteszem, hogy azért is méltatlan volt az idézett mondat, mert a logikája szerint azt kisebbséget, amely engedélyezett kúttal rendelkezik, egyszerűen kihagyja az okfejtésből.   Az igazi kifogásom azonban az, hogy nem válaszol arra a kérdésre, hogy a Václigeten lakóknak időlegesen, vagy véglegesen kiapadhat-e a kútjuk. Magam laikus vagyok, nem tudom még elméleti szinten sem megválaszolni a kérdést, de ha már mindezt a váci önkormányzat felvetette, valakinek kéne válaszolnia a kérdésre. Én bizony szeretnék látni előrejelzést, hogy rövidtávon és hosszútávon hány centit is csökkenhet a vízszint. Azt gondolom, hogy a Václigetiekkel való párbeszéd egyik része ezekről a centikről kéne, hogy szóljon.   A másik igen érdekes mondat szerint „a bányászati tevékenység hatása a fellebbező véleménye szerint sokkal kisebb, mint annak elmaradása révén később kialakítandó parcellázás és üdülő beépítése utáni mezőgazdasági és a csatornázatlanságból adódó szennyvíz szikkasztási hatása .” Három fontos elem van az idézetben. Egyrészt a parcellázás, összhangban azzal, amit a vitaindítóban írtam, tehát a zsellér dűlő további parcellázása bizony realitás. A másik az a tájékozatlanság, amit a Lasselsberger a csatornázatlanságról leírt. Nem gondolom, hogy Vác valamikor is engedélyt adna üdülő, vagy lakóépületre a Zsellér dűlőben csatornázás megvalósítása nélkül. A harmadik elem pedig egyfajta nyomulás, amely a kavicsbányászat alternatíváját, a parcellázást támadja. Ez részben nyomás a váci önkormányzatra, részben pedig azokra a földtulajdonosokra, akiktől a Lasselsberger megvenni vagy bérelni óhajtja a területet.   2. Zajvédelem tekintetében a Lasselsberger hiánypótlásként beadott egy anyagot, amely azonban nem teljes körű, hiszen a 7. oldalon található mondat szerint „A Kamilla utcai lakóháztól 30 m-re történne a szállítás, amellyel kapcsolatban viszont nincs adatközlés sem üzemi, sem közlekedési zajterhelési vonatkozásban.” Ez a mondat további érvet ad a vitaindítóban írt  .4 pontomhoz.   Végezetül még egy érdekesség. A vitaindítóban hiányoltam a bányatavak méretét. Most itt le van írva a 9. oldal alján: 7,9 Ha és 7,2 Ha. Csak akkor mi a csudának írta le most 2011-ben  az engedélyező hatóság,   hogy a rekultiváció során kialakuló vízfelületnek minél kisebbnek kell lennie?   Megírták a határozatot és közben nem nézték meg a bányatavak terveit?!
Hozzászólások (1)

Vitaindító	Sigray István	2011.02.22. 19:21
Ez az első írás a portálon, amelyet vitaindítónak is szánok. Mivel a portál Zsellér dűlő, Václiget és Máriaudvar jelenéről és jövőjéről hivatott vitázni, ezekről írom le a véleményemet.   A nevezett területek egy része lakott terület (bár Václiget és Máriaudvar hivatalos besorolása különböző), és két összefüggő tömböt alkotnak részben hétvégi házakkal, részben egész éves ottlakásra szolgáló házakkal. E két tömb közé ékelődik egy szántóterület, amely kb. 70 Ha területű, és erdő státuszban szerepel váci rendezési tervekben.   Ennek a távlatilag erdőnek vízionált területnek egy kb 23 Ha-os részét szemelte ki a Lasselsberger sóderbányászatra. A sóderbányászat történetnek eddig három jelentős állomása volt. -Először, emlékeim szerint az évezred elején az illetékes hatóság bányatelekké nyilvánította őket. Az akkori sajtónyilatkozatok alapján mindez az akkori városvezetés ellenében történt. -A második felvonásban a Lasselsberger a környezetvédelmi engedélyért folyamodott. Ez 2006 tavaszán legalább két hétig jelentős publicitást kapott a helyi sajtóban, társadalmi vitát is szerveztek, aláírások gyűltek a sóderbánya ellen. Az akkori polgármester és jegyző pedig jelezte az illetékes hatóságnak az  ellenvetéseit.  Végezetül 2007-ben a környezetvédelmi hatóság visszautasította a Lasselsberger kérelmét. -A harmadik felvonás Lasselsberger fellebbezése. Ennek folyományaként új eljárás indult, idén januárban új határozat született, amely első mondata szerint "Vác VI.-kavics" védnevű bánya (Vác külterület, Zsellér-dűlő, 0384/19-26 hrsz.-ú ingatlanok, 22,91 ha) létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges." A határozat további része a meghatározza a kitermelhető sóder mennyiségét és néhány környezetvédelmi előírást tartalmaz. A határozat ellen tiltakozott a polgármester.   Ez a jelen helyzet, amivel kapcsolatban az alábbi problémákat látom:   Nem tartom szerencsésnek, hogy két egymáshoz közel levő lakott területet egy egybefüggő erdővel szétválasszunk. Különösen a Václiget fejlődését ölné mindez meg, hiszen a jelenleg az egyik oldalról a vasút, másik oldalról a 2/A határolja, amit most a tervek szerint harmadik oldalról, Sződliget felől a 2/A új lehajtója zárna le. Azt gondolom, hogy ezek után nem lenne szerencsés teljesen körbezárni őket, azaz nem lenne szerencsés a negyedik oldalról erdősítéssel elhatárolni őket a külvilágtól. Nem tudom elfogadni, hogy egy lakott környezetet jelentősen érintő beruházással kapcsolatban bármiféle hatóság azt írja le, hogy nem szükséges környezeti hatásvizsgálat. A mi esetünkben ezt az álláspontomat az is alátámasztja, hogy a város, nyilván egyeztetve a környezetvédelmi referensével, többirányú aggodalmának adott hangot. Ne nézze már egy hatóság levegőnek a városunk beadványait! Nincsenek határidők rögzítve. Hány évig is folyhat a Zsellér dűlőben bányászat a környezetvédelmi hatóság szerint? Erre azért kéne egy időkorlát, garanciákkal. Nincs határidő a táj rekultivációjának elvégzésére sem. Azt gondolom, hogy meg kéne szabni, garanciákkal alátámasztottan, hogy a bányászat befejezése után mikor is legyen befejezve a rekultiváció,és miből álljon. Különösen aggasztó a határozat 4. oldalának 22-es pontja. Eszerint a rekultiváció során kialakuló vízfelületnek minél kisebbnek kell lennie. Mekkorának? 15 hektárnak? Fél hektárnak? Van-e egyáltalán rekultivációs terv, a rekultivációs tó - tavak tervével? A 22. pont azt sugallja, hogy nincs, és egy ilyen tankönyv ízű nesze semmi fogd meg jól pontot írtak a határozatba.   Amit pedig szeretnék a felmerült problémákkal kapcsolatban az a következő:   Jó lenne, ha mielőbb megszületne egy végleges döntés. Némi malíciával mondva: a Zsellér dűlőben most van 22,91 hektár terület, ami egyszerre szántó, erdő és bányatelek. Azt gondolom, hogy el kéne dőljön mihamarabb véglegesen, hogy mi is lesz ennek a három státusú területnek a sorsa. Az sem lenne szerencsés, hogy a Václigeten, Zsellér dűlőben és Máriaudvaron lakók még évek múlva sem tudnák, hogy lesz-e sóderbányászat vagy sem. Az erdő besorolást újra végig kéne gondolni. Véleményem szerint a vasúthoz és a 2/A úthoz közel valóban lehetne fákat telepíteni zajvédelmi célzattal, viszont vannak érvek arra, hogy a Václiget és Máriaudvar lakott részei között levő terület lakó-pihenő övezet besorolást kapjon.. Legyen feljutási lehetőség Václigetről az M2 tervezett új levezető útjára. Szeretném, ha városunk bármelyik polgára láthatna egy részletes rekultivációs tervet, látná térképen a tervezett rekultivációs tavat (tavakat), lenne társadalmi vita, amelynek végén az önkormányzat eldönti, hogy elfogadja-e a terveket. Amennyiben igen, akkor megfelelő jogi és pénzügyi garanciákat kéne kérni a beruházótól. Azt gondolom, hogy mindez szükséges ahhoz, hogy ne csak az esetleges sóderbányászatnak, hanem az azt követő rekultivációnak is legyen gazdája, aki kulturált állapotban tartja a területet. Ha a sóderbánya megvalósulna, akkor legyen a város részéről felelős gazdája a monitoring rendszernek.  Lehessen bármikor mérni a zaj, por vízminőség határértékeit, ellenőrizni a hatósági előírásokat, és azok esetleges átlépése esetén legyen, aki az ottlakók érdekében, a városunk érdekében hathatósan intézkedik.   Várom mindenki véleményét, hozzászólását!
Hozzászólások (4)

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk