Ez az első írás a portálon, amelyet vitaindítónak is szánok. Mivel a portál Zsellér dűlő, Václiget és Máriaudvar jelenéről és jövőjéről hivatott vitázni, ezekről írom le a véleményemet.

A nevezett területek egy része lakott terület (bár Václiget és Máriaudvar hivatalos besorolása különböző), és két összefüggő tömböt alkotnak részben hétvégi házakkal, részben egész éves ottlakásra szolgáló házakkal. E két tömb közé ékelődik egy szántóterület, amely kb. 70 Ha területű, és erdő státuszban szerepel váci rendezési tervekben.

Ennek a távlatilag erdőnek vízionált területnek egy kb 23 Ha-os részét szemelte ki a Lasselsberger sóderbányászatra. A sóderbányászat történetnek eddig három jelentős állomása volt.

-Először, emlékeim szerint az évezred elején az illetékes hatóság bányatelekké nyilvánította őket. Az akkori sajtónyilatkozatok alapján mindez az akkori városvezetés ellenében történt.

-A második felvonásban a Lasselsberger a környezetvédelmi engedélyért folyamodott. Ez 2006 tavaszán legalább két hétig jelentős publicitást kapott a helyi sajtóban, társadalmi vitát is szerveztek, aláírások gyűltek a sóderbánya ellen. Az akkori polgármester és jegyző pedig jelezte az illetékes hatóságnak az  ellenvetéseit.  Végezetül 2007-ben a környezetvédelmi hatóság visszautasította a Lasselsberger kérelmét.

-A harmadik felvonás Lasselsberger fellebbezése. Ennek folyományaként új eljárás indult, idén januárban új határozat született, amely első mondata szerint "Vác VI.-kavics" védnevű bánya (Vác külterület, Zsellér-dűlő, 0384/19-26 hrsz.-ú ingatlanok, 22,91 ha) létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges." A határozat további része a meghatározza a kitermelhető sóder mennyiségét és néhány környezetvédelmi előírást tartalmaz. A határozat ellen tiltakozott a polgármester.

Ez a jelen helyzet, amivel kapcsolatban az alábbi problémákat látom:

1. Nem tartom szerencsésnek, hogy két egymáshoz közel levő lakott területet egy egybefüggő erdővel szétválasszunk. Különösen a Václiget fejlődését ölné mindez meg, hiszen a jelenleg az egyik oldalról a vasút, másik oldalról a 2/A határolja, amit most a tervek szerint harmadik oldalról, Sződliget felől a 2/A új lehajtója zárna le. Azt gondolom, hogy ezek után nem lenne szerencsés teljesen körbezárni őket, azaz nem lenne szerencsés a negyedik oldalról erdősítéssel elhatárolni őket a külvilágtól.

2. Nem tudom elfogadni, hogy egy lakott környezetet jelentősen érintő beruházással kapcsolatban bármiféle hatóság azt írja le, hogy nem szükséges környezeti hatásvizsgálat. A mi esetünkben ezt az álláspontomat az is alátámasztja, hogy a város, nyilván egyeztetve a környezetvédelmi referensével, többirányú aggodalmának adott hangot. Ne nézze már egy hatóság levegőnek a városunk beadványait!

3. Nincsenek határidők rögzítve. Hány évig is folyhat a Zsellér dűlőben bányászat a környezetvédelmi hatóság szerint? Erre azért kéne egy időkorlát, garanciákkal. Nincs határidő a táj rekultivációjának elvégzésére sem. Azt gondolom, hogy meg kéne szabni, garanciákkal alátámasztottan, hogy a bányászat befejezése után mikor is legyen befejezve a rekultiváció,és miből álljon.

4. Különösen aggasztó a határozat 4. oldalának 22-es pontja. Eszerint a rekultiváció során kialakuló vízfelületnek minél kisebbnek kell lennie. Mekkorának? 15 hektárnak? Fél hektárnak? Van-e egyáltalán rekultivációs terv, a rekultivációs tó - tavak tervével? A 22. pont azt sugallja, hogy nincs, és egy ilyen tankönyv ízű nesze semmi fogd meg jól pontot írtak a határozatba.

Amit pedig szeretnék a felmerült problémákkal kapcsolatban az a következő:

1. Jó lenne, ha mielőbb megszületne egy végleges döntés. Némi malíciával mondva: a Zsellér dűlőben most van 22,91 hektár terület, ami egyszerre szántó, erdő és bányatelek. Azt gondolom, hogy el kéne dőljön mihamarabb véglegesen, hogy mi is lesz ennek a három státusú területnek a sorsa. Az sem lenne szerencsés, hogy a Václigeten, Zsellér dűlőben és Máriaudvaron lakók még évek múlva sem tudnák, hogy lesz-e sóderbányászat vagy sem.

2. Az erdő besorolást újra végig kéne gondolni. Véleményem szerint a vasúthoz és a 2/A úthoz közel valóban lehetne fákat telepíteni zajvédelmi célzattal, viszont vannak érvek arra, hogy a Václiget és Máriaudvar lakott részei között levő terület lakó-pihenő övezet besorolást kapjon..

3. Legyen feljutási lehetőség Václigetről az M2 tervezett új levezető útjára.

4. Szeretném, ha városunk bármelyik polgára láthatna egy részletes rekultivációs tervet, látná térképen a tervezett rekultivációs tavat (tavakat), lenne társadalmi vita, amelynek végén az önkormányzat eldönti, hogy elfogadja-e a terveket. Amennyiben igen, akkor megfelelő jogi és pénzügyi garanciákat kéne kérni a beruházótól. Azt gondolom, hogy mindez szükséges ahhoz, hogy ne csak az esetleges sóderbányászatnak, hanem az azt követő rekultivációnak is legyen gazdája, aki kulturált állapotban tartja a területet.

5. Ha a sóderbánya megvalósulna, akkor legyen a város részéről felelős gazdája a monitoring rendszernek.  Lehessen bármikor mérni a zaj, por vízminőség határértékeit, ellenőrizni a hatósági előírásokat, és azok esetleges átlépése esetén legyen, aki az ottlakók érdekében, a városunk érdekében hathatósan intézkedik.

Várom mindenki véleményét, hozzászólását!