Megtaláltam az interneten az Országos Környezetvédelmi hatóságnak azt a 2008-as határozatát, amelyet a 2007-es, a kavicsbányászatot első fokon elutasító határozat fellebbezésekor hoztak, (és amely következtében a vita indítóban említett új eljárás indult). Érdekes olvasmány, talán még a mostani, 2011-es engedélyező határozatnál is érdekesebb, mivel megismerhető belőle a Lasselsberger álláspontja. 

A Lasselsberger alapvetően két fronton harcolt fellebezésében.

1. Vízminőség, vízszint csökkenés (ez volt Vác önkormányzatának a legjelentősebb kifogása.) A szöveg a 2. oldal tetején található Idézem: „A területen a bányászat hatására vízszint csökkenés állhat be, azonban a kifogásban szereplő vízkivételek többsége azonban vízjogilag rendezetlen, engedély nélküli vízkivétel.” Magyarán, a Václigeti kutak többsége a Lasselsberger fellebbezése szerint nem rendelkezik engedéllyel.

Ezzel a mondattal kapcsolatban többrendbeli kifogásom van. Először is azt gondolom, hogy annak, aki lakott terület mellett akar bányászkodni, annak egy bizonyos szintig szót kéne értenie az ott lakókkal. Az idézett mondat pedig nem a párbeszéd logikáját követi.Nálunk, Magyarországon ugyanis a házi és kerti kutak többsége valóban rendezetlen vízjogilag,. Elvileg be kéne őket jelenteni, fizetni utánuk valamiféle díjat, de egyelőre a hatóságok elnézőek a kút be nem jelentőkkel. (Zárójelben, magam úgy gondolom, hogy helyes lenne rendezni ezt az állapotot, de csak úgy ha garancia lenne arra, hogy a rendezés méltányos lesz. Nagyon sok kutas házban szegények laknak, akiknek komoly anyagi problémát jelentene egy szociális szempontból végig nem gondolt lépés.) Hozzáteszem, hogy azért is méltatlan volt az idézett mondat, mert a logikája szerint azt kisebbséget, amely engedélyezett kúttal rendelkezik, egyszerűen kihagyja az okfejtésből.

Az igazi kifogásom azonban az, hogy nem válaszol arra a kérdésre, hogy a Václigeten lakóknak időlegesen, vagy véglegesen kiapadhat-e a kútjuk. Magam laikus vagyok, nem tudom még elméleti szinten sem megválaszolni a kérdést, de ha már mindezt a váci önkormányzat felvetette, valakinek kéne válaszolnia a kérdésre. Én bizony szeretnék látni előrejelzést, hogy rövidtávon és hosszútávon hány centit is csökkenhet a vízszint. Azt gondolom, hogy a Václigetiekkel való párbeszéd egyik része ezekről a centikről kéne, hogy szóljon.

A másik igen érdekes mondat szerint „a bányászati tevékenység hatása a fellebbező véleménye szerint sokkal kisebb, mint annak elmaradása révén később kialakítandó parcellázás és üdülő beépítése utáni mezőgazdasági és a csatornázatlanságból adódó szennyvíz szikkasztási hatása .” Három fontos elem van az idézetben. Egyrészt a parcellázás, összhangban azzal, amit a vitaindítóban írtam, tehát a zsellér dűlő további parcellázása bizony realitás. A másik az a tájékozatlanság, amit a Lasselsberger a csatornázatlanságról leírt. Nem gondolom, hogy Vác valamikor is engedélyt adna üdülő, vagy lakóépületre a Zsellér dűlőben csatornázás megvalósítása nélkül. A harmadik elem pedig egyfajta nyomulás, amely a kavicsbányászat alternatíváját, a parcellázást támadja. Ez részben nyomás a váci önkormányzatra, részben pedig azokra a földtulajdonosokra, akiktől a Lasselsberger megvenni vagy bérelni óhajtja a területet.

2. Zajvédelem tekintetében a Lasselsberger hiánypótlásként beadott egy anyagot, amely azonban nem teljes körű, hiszen a 7. oldalon található mondat szerint „A Kamilla utcai lakóháztól 30 m-re történne a szállítás, amellyel kapcsolatban viszont nincs adatközlés sem üzemi, sem közlekedési zajterhelési vonatkozásban.” Ez a mondat további érvet ad a vitaindítóban írt  .4 pontomhoz.

Végezetül még egy érdekesség. A vitaindítóban hiányoltam a bányatavak méretét. Most itt le van írva a 9. oldal alján: 7,9 Ha és 7,2 Ha. Csak akkor mi a csudának írta le most 2011-ben  az engedélyező hatóság,   hogy a rekultiváció során kialakuló vízfelületnek minél kisebbnek kell lennie?

Megírták a határozatot és közben nem nézték meg a bányatavak terveit?!